Oldal kiválasztása

Legtágabb értelemben terheltről beszélhetünk aki az a személy akivel szemben büntetőeljárás folyik.

A büntetőeljárás különböző szakaszaiban azonban a terhelt eltérő elnevezésekkel szerepel:

Gyanúsított – vádlott – elítélt

A terhelt nyomozás során gyanúsított

A vádemelés után vádlott

A büntetés, a megrovás, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka vagy a javítóintézeti nevelés jogerős ügydöntő határozattal történő kiszabása, illetve alkalmazása után elítélt.

Hogy lesz valaki gyanúsított?

A büntetőeljárás nyomozással kezdődik aminek további két alszakasza van a felderítés és a vizsgálat.

A nyomozás csak bűncselekmény gyanúja alapján indítható. Amíg a gyanú nem megalapozott addig nem beszélhetünk gyanúsítottról.

Gyanúsítottá akkor válik valaki, amikor a nyomozó hatóság pl. rendőrség a beidézettet gyanúsítottként kihallgatja és erről jegyzőkönyvet vesznek fel.
A kihallgatáson a nyomozó hatóság közli a terhelttel a gyanúsítást.
Itt elmondják a kihallgatottnak, hogy milyen cselekményt követett el és azzal milyen büntető jogszabályt valósított meg a hatóság szerint.

Fontos!
Valaki akkor lesz gyanúsított, ha a gyanúsítást közlik vele, ettől kezdve képes érdemben a jogait gyakorolni. Amikor valaki gyanúsított lesz, a nyomozó hatóságnak kötelező tájékoztatást adnia a gyanúsítottat megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről!

Gyanúsított= megalapozott gyanú + konkretizált személy + gyanúsítás közlése

Önt feljelentették?

A feljelentett eljárásjogi helyzete hasonlóan alakul.

Önmagában, a feljelentés ténye – ha konkrét személy ellen is irányul – miatt senki nem válik gyanúsítottá. A feljelentett személy csak a gyanúsítás közlésével válik gyanúsítottá.

Címlapkép forrása